Minorita templom Miskolc 3525 Miskolc, Hősök tere 5/a
Feltöltve: 2016. Május 12 13:48:55 / 4579

A Nagyboldogasszony minorita plébániatemplom (Hősök tere 5/a.) Miskolc egyik reprezentatív, barokk stílusú temploma, városképileg a Hősök tere meghatározó építménye (Nagyboldogasszony Szűz Mária egyik elnevezése). Bal oldalán áll az egykori minorita rendház, ma Kelemen Didák Fiúkollégium, jobb oldalán a Földes Ferenc Gimnázium.

Külsejét tekintve a templom kéttornyos, homlokzatát dór, ión oszlopok és lizénák osztják három függőleges szakaszra, vízszintes párkányai pedig két szintre és oromzatra. A szimbolikus domborművekkel díszített, timpanonos főbejáratának 2001-ben készült bronzkapujához háromkaréjos, hajlított korlátú előlépcsőzet vezet. Ennek két oldalán, szoborfülkékben állnak balról Assisi Szent Klára, jobbról pedig Szent Erzsébet erőteljes és mozgalmas barokk szobrai. Az emeleti ablak két oldalán, hasonló módon két szent szobrát helyezték el: Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal alakját. Valamennyi 1779-ben került a helyére. Az attika magas középrészén aranyozott fém napmotívum, szoborfülkéjében Immaculata-szobor, a közrefogó volutákon imádkozó angyalfigurák, szélein egy-egy díszváza található. A lant- és félköríves ablakokkal áttört tornyokat erősen tagozott órapárkány zárja le, felettük párnatagos laternás sisak emelkedik, tetejükön latin kereszttel. A templom bejáratának két oldalán a dór lizénákon bronz emléktáblák vannak.

A templomépület 60 méter hosszú, a főhajó szélessége 12 méter, a két torony magassága 56 méter. Toronyórái 1995-ben készültek, de már korábban is volt óra a templomon. A főhajó boltívének magassága 16 méter, amelynek két oldalán három-három, 6×6 méteres kápolna helyezkedik el.

A területen már a 15. században állt Szűz Mária tiszteletének szentelt gótikus templom, ami a török hódoltság idején pusztult el. Az új templom és rendház alapítója Kelemen Didák (1683–1744) minorita tartományfőnök volt, aki sikerrel kért templomépítési engedélyt III. Károlytól, és meg tudta nyerni Károlyi Sándor grófot és Erdődy Gábor Antal egri érseket az építkezés támogatójának. A munkálatok 1729-ben, ünnepélyes alapkőletétellel kezdődtek. A tervező és építő Giovanni Baptista Carlone egri építész volt. 1735-re elkészült a szentély és az alatta lévő kripta, 1736-ban Erdődy Gábor – ideiglenesen – felszentelte a főoltárt. A templomépület, a két torony egy részének és a kápolna építésével 1743-ra készültek el. Ugyanebben az évben kezdték el a kolostor északi szárnyának az építését, amit rövidesen a déli szárnyban lévő iskola és az összekötő egység követett. A kereszteket 1751-ben helyezték el a torony tetején, a teljes készültséget 1760 körül érték el. Páter Kelemen Didák ezt már nem érte meg, 1744. április 28-án elhunyt, és az általa megálmodott templom kriptájában temették el.

Az 1843. évi nagy miskolci tűzvész során súlyos károkat szenvedett a templom, leégett a tető, beszakadt a boltozat, még a harangok is megolvadtak, viszont a berendezés nagy része megmenekült a tűztől. Elsőnek a rendházat, majd a tornyokat állították helyre, és 1845-re készültek el a helyreállítási munkálatokkal – az eredeti Carlone-féle tervek szerint. 1867-ben lett kész a főoltár, 1880-ban pedig négy oltárt állítottak fel (Szűz Mária, Szent József, Szent István, Szent László). 1950. június 17. éjszakáján a rendházból elhurcolták az ott lakó atyákat, novíciusokat és diákokat, összesen tíz embert (erről 1999-ben elhelyezett emléktábla emlékezik meg). A templom 1982 óta önálló plébániaként működik (Miskolc-Újvárosi Nagyboldogasszony Plébánia). 1998-tól a minoriták szegénykonyhát működtetnek.

Forrás: https://hu.wikipedia

  • HétfőZárva
  • KeddZárva
  • SzerdaZárva
  • CsütörtökZárva
  • PéntekZárva
  • SzombatZárva
  • VasárnapZárva